Sovány voltam, beteges, meghizlalhatatlan. Gyakran kényszerültem ágyba, s ha véletlenül senkinek nem volt ideje mesélni vagy játszani velem, könyvet adtak kezembe, már akkor is, mikor még nem tudtam olvasni. Legelső könyvemet a szüleim csinálták összefűzött lapokból, amelyet teleragasztottak metszett képpel, s a képek alá, szövegnek, saját verseiket írták.
A napokban rám jött a Szabó Magdát akarok olvasni-roham, így egyértelmű volt, hogy ezt a regényét kezdem el, és jók volt a megérzéseim, már az első lapokon elvarázsolt.
Az írónő ebben a regényében nem csak a saját gyerekkoráról, szüleivel és a környezetével való kapcsolatáról, hanem a '20-as évek Debrecenéről is mesél. Korabeli sétát teszünk a Piac utcán, benézünk a színházba, megismerjük a rokonokat, a szomszédokat, a Szent Anna utca (itt lakott a Szabó család) többi lakóját.
Milyen lehet két olyan szülő gyerekének lenni, akiknek nem úgy alakult az élete, ahogy szerették volna? Egy apa, akinek az apja előre eldöntötte a sorsát - csakis jogász lehet - , egy anya, aki hiába okleveles tanító, mégsem gyakorolhatja hivatását. Mégis a szigorúnak tűnő Szabó Elek és Jablonczay Lenke, aki kislánya szemében valójában tündér, mesés gyerekkort teremtett egyetlen gyermeküknek.
 |
| A Piac utca a XX. század elején |
Bár Szabó Magda maga is bevallja, hogy az idő megszépíti az emlékeket, mégis olyan szeretettel és őszintén mesél mindenről (pl. vallásról, halálról), örömteli és szomorú pillanatokról, hogy a kétely gondolata sem merül az olvasóban, hogy az a gyerekkor mégsem ilyen volt, hogy egy szegénységben tengődő család élete nem lehet ilyen.
A gyerekkori csínytevések, játékok, titkok és sérelmek mellett Szabó Magda visszaemlékszik szülei művészet iránti elköteleződöttségére, a hitéletről, otthoni szokásaikról, Arany Jánossal való első és meghatározó találkozásáról, első írói szárnypróbálgatásairól. Mindarról, ami meghatározta későbbi életét és írói pályafutását.
Élmény volt olvasni, bennem is néhány gyerekkori élmény felderengett, ahogy az írónőben is annak a bizonyos ókútnak a mélyéről. Nem is csűröm-csavarom tovább: egyszerűen jó volt együtt emlékezni Szabó Magdával, aki bizonyosságot tesz arról, hogy a szülői szeretet és törődés sosem helyettesíthető pénzzel. Varázslatos hangulatú könyv, vétek lenne kihagyni.
Szabó Magda: Ókút
250 oldal
Európa Kiadó, 20082300 Ft
Hangoskönyv:
Ónodi Eszter előadásában
MP3 CD
Kossuth Kiadó, 2008
2990 Ft
A bejegyzésben szereplő képek forrása:
A korabeli Debrecen képe: hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen
Szabó Magda gyerekkori fényképe: laudator.blog.hu
Bejegyzések
6 hozzászólás
Jaj milyen kár, hogy ez a könyvem az ágy alatt van valamelyik dobozban. :o(
VálaszTörlésAkkor a hosszú hétvégén mars az ágy alá és vadászd elő! ;)
VálaszTörlésÓ, de örülök, hogy tetszett a könyv! :-)
VálaszTörlésJó lett a poszt, kedvet kaptam én is az olvasásához. Szabó Magdától még csak az Abigélt olvastam (tiszta szégyen), még tervben van a Születésnap és az Álarcosbál, utána fogok nekifogni a nem ifjúsági regényeinek, és lehet, hogy majd ezzel kezdem :-) (vagy inkább ne ezzel? Mit javasolsz? )
Heloise, ;)))
VálaszTörlésKöszi ;).
A Születésnap "nagy szamárként" olvasva is nagyon, nagyon jó.
Kezdheted ezzel is, korábban a Mézescsók Cerberusnak-ot (novellák) és Az őzet olvastam. Utóbbi nagyon megrázó.
Ès mielőtt a kész a film Helen Mirrennel, olvassátok el Az Ajtót is!
VálaszTörlésAz ajtó már régóta kívánságlistás nálam és alig várom, hogy végre Európás könyvmaraton legyen ;).
VálaszTörlés